TÉVHITEK ÉS TÉNYEK

Tévhitek és tények a hidegen sajtolt étolajokkal kapcsolatban


1. "Ezek az olajok nem alkalmasak sütésre" - valójában mindig is alkalmasak voltak sütésre, hiszen régen is sütöttek az emberek, mégpedig ilyen olajokban, mivel akkor még nem volt finomítás. Szakirodalmi idézet: „Nagyjából a második világháború végéig az olajsajtolás volt az olajkinyerés legszélesebb körben elterjedt, szinte mindenütt egyedül használt módszere.”

2. "A hidegen sajtolt étolajok lebegő szilárd részecskéket tartalmazhatnak, melyek a magas hőmérséklet hatására megéghetnek." - vajon kik találták ki azt a hülyeséget, hogy a hidegen sajtolt étolajokban lebegő szilárd részecskék vannak? Meg sem venné senki ha szilárd növényi részek lennének benne... Ezeket is ugyanúgy szűrik, mint a finomított étolajokat, csak a finomított olajoknál egy egész vegyi arzenált vetnek be a nagyobb kihozatal érdekében - lásd a "TUDJA-E ÖN?" menüpontot.

3. "A hidegen sajtolt étolajokból sütéskor káros anyagok szabadulnak fel." Ez így nem igaz, mert a hidegen sajtolt étolajok hasonló összetételűek, mint a finomított étolajok. A különbség a sokkal magasabb vitamin- és ásványianyag-tartalom a sajtolt étolajok javára, valamint az utóbbi étolajok előnye, hogy nem érintkeznek semmiféle vegyi anyaggal a gyártás során. Ezekből tehát az következik, hogy a sajtolt étolajokból semmiféle káros anyag nem szabadul fel sütéskor. Gondolatkísérlet:   A hidegen sajtolt olaj a napraforgóból van kisajtolva. A HIDEGEN SAJTOLT OLAJBAN LÉVŐ ANYAGOK MINDEGYIKE BENNE VAN AZ ALAPANYAGBAN IS! Tehát ha valaki azt állítja, hogy a hidegen sajtolt olaj hevítés közben rákkeltővé válik, akkor az alapanyag is rákkeltő ha hevítjük. A pirított napraforgó (szotyi, makuka, stb.)  rákkeltő, mert magas hőmérsékleten hevítik? Akkor bármilyen grillezett vagy sütött étel rákkeltő? A szűz olajok rákkeltőek, mert magas hőmérsékleten pirítják az alapanyagot a nagyobb olajkihozatal miatt? Ugye nem... Ha a grillezett zöldségek, pirított napraforgó nem rákkeltő, akkor a hidegen sajtolt olajjal való sütés sem veszélyes. Ebből logikusan következik, hogy a hidegen sajtolt étolajjal biztonságosan lehet sütni! Egyet leszögezhetünk: a hidegen sajtolt olajok sokkal egészségesebbek a finomított olajoknál!

4. "Ha hántolatlanul sajtolják a magokat az olaj gyártásakor, akkor a növényvédőszer-maradványok is belekerülnek az étolajba, mivel azok a maghéjban vannak." Ez így nem igaz, mert a növényvédő szerek nem csak a növény egy részében hatnak, hanem a teljes növényben. Nem csak a maghéjban hat pl. a szárítást segítő szer sem, ami a TELJES növényt leszárítja (amely szer egyébként pont nem jellemző a kistermelői napraforgóra - lásd: "Alapanyagnkról" menüpont). Ha szermaradványok vannak egy növényben, az már eleve kizáró tényező emberi fogyasztás szempontjából. Ennek mértékét hatóságok is ellenőrzik - nálunk is! Az általunk használt alapanyagok szermaradványoktól mentesek, erről a termelők írásban is nyilatkozak a beszállításkor. Jellemzően kistermelők alapanyagát vásároljuk fel. A kistermelők sokkal kevesebb a növényvédő szert használnak fel (márcsak anyagi korlátok miatt is), mint a nagyüzemi, hatalmas táblás megművelésnél. A maghéjban egyébként rengeteg vitamin és ásványi anyag van, melyek szintén belekerülnek az étolajba. A Discovery Science televízió hidegen sajtolásról szóló kisfilmjében jól látható, hogy a napraforgó magok hántolatlanul mennek bele a gépbe.  Ezt a kisfilmet megtekintheti itt. Miért hajalnak mégis bizonyos gyártók? Mert fűtőanyagnak adják el a maghéjat, vagy fűtésre használják, pedig tele van vitaminnal.  

5. "Ezeknél az olajoknál sütés közben transz-zsírok, vagy egyéb rákkeltő anyagok keletkeznek, és kevésbé bírják a hőterhelést." Ez egyáltalán nem igaz, hiszen a sajtolt napraforgó étolajok zsírsav-összetétele ugyanaz, mint a finomított napraforgó olajoké. A különbség a gyártásban, vitamontartalomban, ásványianyag-tartalomban van, ahogy azt már máshol leírtam a honlapon. Az étolajjal (fritőzben, másnéven frituban) való sütést professzionálisan kielemzi dr. Barótfi István Szolgáltatástechnika Háztartástechnika Ökotrofológia című könyve (Copyright © 2001 Mezőgazda Kiadó). Ebből kiszemezgettem az ide vonatkozó sorokat: "A frituban csak olyan növényi eredetű zsírok és olajak használhatók, amelyek ún. füstpontja magas. Ilyenek pl. a napraforgóolaj, a kókuszzsír, a mogyorózsír, a repceolaj. Állati eredetű zsírok, vaj és margarin használata nem ajánlott. A frituban a jó zsiradék füstpontja friss állapotban 220–240 °C vagy e feletti érték. A sütés alatt a füstpont értéke csökken, és a zsiradék akkor válik használhatatlanná, ha lecsökken a sütési hőmérsékletig. Ezt a állapotot kékes füst és csípős, maró szag jelzi." (A transz-zsírok egyébként nagyon nagy mértékben a hidrogénezett étolajokban vannak jelen. A hidrogénezett olajokat a gyorséttermekben, vagy a chipsek gyártói használják, ahol olcsó tömegárut kell előállítani.) Egyes divatok a mangalica zsírt emlegetik, mint ideális sütőzsíradékot. A hagyományos sertés és a mangalica sertés között zsírsav-összetételben a különbség szinte nulla. Itt is a vitamintartalomban, ásványianyag-tartalomban, és a "gyártásban", azaz a tartásmódban van lényeges különbség, ami némileg párhuzamba állítható a sajtolt és a finomított étolajok közötti különbséggel. Az állati zsíradékoknak a növényi zsíradékokkal szemben megvan az a hátránya, hogy rengeteg koleszterint tartalmaznak, míg a növényi zsíradékok semennyit. A linolsav és a linolénsav az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, esszenciális zsírsavak, melyeket az emberi szervezet nem képes önállóan felépíteni, ezekhez leginkább a növényi olajokból juthatunk hozzá. Ez a másik érv az állati zsíradékokkal szemben. Az olívaolajnak nagyobb a hőfoktűrése mint a napraforgó olajnak, de tartsuk szem előtt, hogy igen gyakran hamisítják, ahogy ebben a cikkben is olvashatja. A pálmaolajban, kókuszzsírban és egyéb messziről ideszállított zsíradékban meg nagy valószínűséggel előfordulhat GMO-s összetevő, és nagy a környezetterhelése a sok utaztatásnak - meg persze a származás is sokszor bizonytalan lehet. A legmegbízhatóbb forrásnak én továbbra is a termelőt tartom, és a termelőtől, feldolgozótól történő közvetlen vásárlást, ami a bizalom alapja lehet. Ezt Ángyán József miniszter is többször kifejtette annak idején.

6. "Biztonságos sajtolt olajat csak az ún. "biotermelésből" származó magból lehet előállítani." Ez természetesen nem igaz, mert akkor a kijelentés szerint a nem bio zöldségek, gyümölcsök sem lennének biztonságosak, mivel azokat is nyersen fogyasztjuk. Ha valóban nem lennének biztonságosak, akkor nem is engednék forgalmazni őket. Az biztos, hogy a bio gyümölcsök, zöldségek, magvak, étolajok még több vitamint tartalmaznak mint a nem bio testvéreik, de ettől ami nem bio de ellenőrzött (ahogy a mi alapanyagunk, és étolajaink is), az nem káros! A bio-nak meg általában nagyon magas az ára. A mi étolajunk köztes megoldás a bio és a finomított étolajok között.